Hajniék keddi túrjukon Hidasra mentek, ahonnan a Cikó – Zsibrik – Ófalu útvonalat járták be. Ennek a túrának a távja 17.6 km, szintemelkedése 186 m volt.
Zselici lankák között megbúvó kék települést mostanában sokszor meglátogattuk. Múlt hétfőn bejártuk a visszalévő festeni valónkat a nyuggerek három fős csapatával. Egy két problémás hely felderítése volt a cél, amit utána az erdészet munkatársával megbeszéltünk. Bár komoly családapa lett, nekünk csak Kazal Marci marad, talán nem sértődik meg! A települések határában húzódó „Ezüsthárs” tanösvény jelzéseit újítjuk fel a bejárás észrevételeit is hasznosítva. Mozsgón a sportpálya melletti Szent-kúttól induló tematikus út az Almáskeresztúrtól DK-re lévő László-forrásig tart, mintegy 7,5 km hosszan. Az eredeti jelzést jó húsz éve Strasser Péter festette fel, majd tíz évvel ezelőtt ők újították fel! Most a Mecsekerdő Zrt. Szigetvári erdészete ismét felkérte őt a felújítások elvégzésére. Az utóbbi évek jó kapcsolata révén segítségül hívott bennünket, a Dráva TSE jelzésfestőit! A munkálatokat október elején kezdtük el és heti két munkanapot terveztünk be, hogy az egyéb feladatainkra is jusson időnk. De kis csúszás miatt három hét, hét napja alatt végzünk (atiKA, Péter, Rongyí) ezen a héten a feladattal. A tanösvény mindkét irányból bejárható, de mivel nem körtúra legalább tíz-tizenkét kilométerrel kell számolni azoknak, akik egy túrát terveznek, ahhoz hogy az utazás is meg legyen oldva. Az eredeti nyomvonalban voltak változások. Mozsgóról a helyi bevásárló egységtől (Tom Market, ami bolt dohánybolt, lottózó) lehet indítani egy túrát. A tanösvény indító állomásánál lévő Szent-kút nem ad vizet, így az előbb említett bolt jó szolgálatot tehet… A sportpálya után gyertyános-tölgyes elegyes erdőben haladhatunk, majd egyre sűrűbben jelennek meg a névadó ezüsthársak. Erdei utunkat csak pár réten való áthaladás és kis köves út szakítja meg. A hárs levelek kezdő túrázókat is elvezetnek a tanösvényen, a tanösvény táblákon sok ismeretet szerezhetnek az erdőről, élővilágáról és az egykoron itt volt településről! Mozsgóról és Almáskeresztúrról, látnivalókról, programokról a települések honlapjain, facebookukon lehet információt szerezni…
A tízen negyedikei szombaton a „Papi pipa” teljesítménytúrára készültem. Egy kis hajnali munkát (kerítés kapuk nyitása, bója kihelyezés) is bevállalva. Következő feladatom a pontőrség volt az Erdei pihenőnél. Sokan csodálkoztak, hogy a már hétszáz méter után is van ellenőrzőpont, azért jól jött, mert itt is elindultak volna páran a másik irányba! Gondolom az Antalszállás tábla megállította volna őket a piros sávon… Egy kicsivel több, mint két órai „munka” után én is utamra indultam a régi vasút nyomvonalán. Voltak ezen az úton is tévelygők, csak azt nem értettem, hogy gondolták az általuk kiötlött irányvonalat. Elgondolásuk szerint erről a töltésről valamikor a vonat derékszögben le tudott térni, hm… Az Almamelléki kisvasút végállomásánál Zsolti és Viki volt pecsételős emberünk, de mire odaértünk Vikit már zsíroskenyér kenő feladatra átirányították. Kényelmesen vártunk, amíg az utolsók megnézik a múzeumot, majd indultunk a hársas út irányába, közben kiderült még hárman eltűntek a „vasúti derékszögben” ami a terepen egyeneshez közelítő! A lemaradókat bevártuk a földes útnál. Ők meg abban jó tempójukban, amiben jöttek el is hagytak bennünket. Így újra a söprűs feladatunkra koncentrálhattunk. A Jámborka-forrásnál már ismét megvolt mindenki. Az ippeg csöpögő forrásnál kicsit szomjunkat oltottuk, és gondolom már sokan kitalálták, hogy nem a forrás vizét ittuk! Következő állomás a Sasréten volt, ahol a pontőrök már készítették barátaikkal a pörköltet… A nápolyi és csoki után itt almát kaptunk. Elindultunk, hogy utolsó száz méter szintemelkedésünket begyűjtsük a műúton és leguruljunk az Aligvár-forráshoz, akol az emlékkő és a forrás között még volt egy ellenőrző bójánk, amit reggel tettem ki. A cél innen kb. 450 m és jöhetett a jól megérdemelt kitűző, zsíros kenyér és az üdítő ital (Márka) vagy választhatóan a sör… Ezen a túrán velünk tartottak a Tenkeses túrázók közül Árpi és Gabi valamint Zsolti a „bakter” pontőr. A dizájnos pipás kenyerek elfogyasztása után Péter megköszönte a munkánkat és indultunk haza, azaz a múltkori írás és sok beszéd után ismét voltak, akik meg akarták kóstolni a 67-s vendéglő rántott lekváros kenyerét! Így ezután térhettünk haza. Nagy dilemmába kerültem, hogy írjam be ezt a napot, túra vagy a munkatúra, pontőrsége vagy jelzésfestés ellenőrzése… Maradtam a túránál… Az általam megtett táv a hajnali fejlámpás úttal együtt 15,95 km volt, 205 m szintemelkedéssel.
Kellemes, talán az évszakhoz képest már egy kicsit meleg időben töltöttünk el „munkával”, túrával egy szép napot a Dél-Zselicben!
Vass Tibi ötöd magával is a Papi pipán volt, de ők a harmincas távot választották. Útvonaluk Terecseny, Zrínyi kh. - Erdei Pihenőház - Almamellék erdei vasút - Ibafa - Horváthertelend - Szabás - Nagytótváros - Sasrét - Aligvár-forrás – Terecseny, Zrínyi kh. volt. A 29,1 km-hez megtettek 455 m szintemelkedést.
Szintén 14-n volt Hajni nyíltúrája is. A túrán 38 an voltak. Útvonala: Boda - Tilalmas - Bakonya - Kővágótöttös - Kővágószőlős - Cserkút - Cserkúti csárda am volt. Ezen a túrán 14,5 km-t, és 250 m szintemelkedést tettek meg.
